2012. augusztus 15., szerda

Képekben II.

Utazásaink.
Vannak, akik hozzánk utaztak.  A lakás és a bútorok, hamar szűkössé váltak.
A Hóka családdal értük el a maximális kiterjedést, 9-en táboroztunk a lakásban.
Azért volt rendesen dolce vita is: új kedvenc helyünkön a Zizzi-ben.
A kalandokért messzire sem kellett messze utazni, az állatfarm átalakult Hobbledown parkká -
nem lehetett a gyerekeket kivakarni onnan
A Harry Potter forgatás helyszínének megtekintése, időutazással egybekötve.
Továbbra is lelkesen látogattuk a környező kastélyokat, parkokat. Old timer találkozó a Clandon Parkban.
Hirtelen olyan fiatalnak tűntek a mi 5 éves kocsijaink, lehet, hogy nem kell elkapkodni a kocsicserét?
Képek a walesi túrákról.
Romokban jók - ez most vár (Conwy). A helyzet fonákja: a walesi várak többsége angol vár,
és a walesiek ostromolták őket az aktuális lázadásaik során.
Ez most apátság rom, az egyik kedvencem (Tintern Abbey). Ennek persze VIII. Henrik tett be.
Még Tintern Abbey
Még egy utolsó - jól áll neki a fedetlenség
Kertbe se jártunk még annyit mind idén. (Max. gyerekkoromban kapálni.)
A walesi kedvenc: Bodnant Garden. (Itt elveszítettük a gyerekeket, pontosabban ők minket. Most még visszatértek.)
Walesben legalább egy bányába el kell menni. Mi palába (LLechwedd) mentünk, érdemes volt.
(A képen nem Ármin van.)
A tündérmese nevű Snowdoniában is túráztunk - jó dolgunkban sort kerítettünk
életünk egyik legnagyobb összeveszésére.
Wales nagyon hasonlít Ausztriára (-1000 méter +tengerpart). A hosszú híd csak a túra bevezető része - Barmouth.
Hónapokig csak figyeltük a know-how-t, aztán mi is belevágtunk a hordozható BBQ-ba.
Tapasztalat: homokos tengerparton nem az igazi. Ha jól látom vasárnap lehetett, a Sunday TImes illő darabjai mindenki kezében.
Tengerparti lazulás
A homokos tengerpartnak vannak azért előnyei is.
Tipikus walesi program: gyönyörű tengerparton rossz kávé.
(A szép nő már inkább magyar specialitás.)
Modern kaméleonok.
Hangolódunk az olimpiára...
Bolt is a walesi dombokon gyakorolt - a klasszikus beállás
...de úgy láttuk már készülődik egy meglepetéssel is.
Kánikula: 21 fok (nem a víz hőmérséklete), mindenki kitelepül a tengerpartra...
Megfürödtünk mi is, nem is annyira nagy kunszt!
Ma ennyi, lesz még egy utolsó adag...

2012. augusztus 14., kedd

Képekben I.

Előbb rövid keretező szöveg. Sűrű napokat éltünk a blog elhallgatása óta, nehéz is pár képbe sűríteni a sok élményt.
Leginkább a búcsú folyamatának különböző lépései fájdítják szívünk. A gyerekek sírdogálva köszöntek el az iskoláktól, barátoktól. Gyógyír volt sebeinkre mindkét iskola felajánlása: jövő nyáron a magyar iskolazárástól július végéig az itteni zárásig mindegyik gyerekünk visszatérhet angol osztályába vendégdiáknak! (Mindenféle hivatalos papírozás nélkül, egyszerűen kedvességből...) Búcsúztunk a fociklubtól, nyelvtanárainktól, itteni ismerősöktől, barátoktól, kedvenc helyeinktől, és mostanában már berendezési tárgyainktól is, ahogy szépen sorban kerül fel minden az ebayre. (Most még a kocsinktól is búcsúztunk egy időre, amit meghúztak a parkolóban, de hip-hop kaptunk egy hatalmas cserekocsit helyette, hogy a jobboldali vezetést is gyakoroljuk.)
Utaztunk sokfelé: vadregényes Wales kétszer is, északról és délről is nekifutva, Bath gyönyörű környéke kicsit belekukkantva a mesevidék Cotsworldbe is. Ha pedig az esőszünetekben néha kisüt a nap, futunk le a tengerpartra, még meg is fürödtünk.
Persze olimpiáztunk is, párszor a helyszínen,  sokszor meg a kocsmákba befutva a magyar érdekeltségű döntőkre. A magyar-izlandi kézi meccs azt hiszem örök családi klasszikus lesz, az egész lakóparkunk jól nyomon követhette érzelmeink hullámzását.
Holnapután indulnak haza a gyerekek, próbáljuk felvidítani a hangulatot mindenféle búcsúprogramokkal: még mindent megnézünk, megsimogatunk, megeszünk utoljára. Azt kérték, úgy zárjuk, ahogy kezdtük: földön ülve sushizva a télikertben. Elkezdtünk egy videóinterjú sorozatot is velük az itteni tanulságokról, élményekről, talán a blogra is jut majd belőle.
Akkor a képek...
Míróka körbevezet az iskolájukban - mutatja az interaktív táblát, ilyent kérnek karácsonyra otthonra...
Komoly felvilágosító órák voltak, íme a témához tartozó kérdés gyűjtő doboz.
Az ebadta gyerekek elhatározták, hogy csak ciki kérdéseket tesznek fel. A tanárok mindenre válaszoltak...
Egy a sokféle olimpiai hangolódó program közül: mindenki sportoljon 2012 percet minél rövidebb idő alatt
Alexandra United idényzáró bankett - megadták a módját, díjeső volt gyerekeknek és szülőknek egyaránt
Ármin is visz haza emléket
Gergőék meghívására a guildfordi magyar klubban
Az olimpiai bicikliverseny 3 km-re tőlünk haladt el. 10 másodperc alatt elzúgott a mezőny, aztán fél órát vártunk a magyar kerekesre, míg kiderült, hogy többszörös defekt miatt addigra kiesett...
A vízilabdára az olimpiai parkba mentünk, piros-fehér-zöldbe öltözve és kifestve
Egy számolatlan magyar gólok közül... (A 2. sorban ültünk...)
  

A magyar meccs után az USA-Szerbia jött. Amerikai játékosok felesége és kisgyerekei ültek mögöttünk.
A gyereken fülvédő van, de nem a víz, hanem az anyuka hangereje miatt. Majdnem elkértem a fülvédős sapkát...

Szép jelent a végén, az amerikai apuka egy szerb játékossal jött ki a gyerekért.
A meccs után a parkban, rekedten, süketen, de lelkesen.
Torony a parkban - előtte mindenki csúnyának mondta, de a sok GB aranyérem ezt is megszépítette
Ezen a napon is biztosra mentünk - úton az első ezüstérem.
Aztán jött az arany is, meg még egy ezüst...
Aznap és ott szinte teljesen magyar volt a lelátó
Őket vajon mire inspirálja ez a találkozás?
Az biztos, hogy már aznap lapátot ragadtak...

Látom, hogy ez nem lesz kevés, így az utazásokról a képek külön poszton jönnek maholnap.